Itt és most: ÉLEK

műhely illúzióktól mentes valóságélésre vágyóknak

Mi is az a belső csend? És a tudatosság? Milyen félreértések vannak a meditációval kapcsolatban? Mit jelent a megvilágosodás? Miről ismerhetsz fel egy megvilágosodott embert? Mi illúzió és mi valóságos? Mit jelent és miért fontos a pillanatban való teljes jelenlét? Hogyan tapasztalhatjuk meg és élhetjük önnön valóságunkat, miképpen terjeszthetjük ki lényegünket környezetünkre? Miről beszélnek, mit adnak tovább ősidők óta megvilágosodott mesterek? Miért van az, hogy nem értjük vagy félreértjük szavaikat? Hogyan lehet ebben a felszínes, durva világban mélységeket élni? Hétköznapjaink válságai, problémái hogyan válhatnak fejlődésünk, így boldogságunk forrásává? Miképp kommunikálhatunk szavak nélkül? Mi a valódi kommunikáció kulcsa? Leila? Játék az élet? Hogyan? …

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozunk, alaposan elmélyülve a havi rendszerességgel e témának helyt adó műhelytalálkozókon. A foglalkozásokon tapasztalati szintre emeljük a bennünk lévő ősi tudást, eredeti, elme nélküli, összekapcsolódott létünket, korlátmentesedünk, meditálunk. A műhely lehetőséget nyújt arra is, hogy konkrét kérdéseidet (akár névtelenül) feltehesd, s megakadásaidat, korlátaidat feloldó válaszokra lelhess.

A megértésekhez használni fogjuk a tótheszter: JELENLÉT című könyvet. Amennyiben van könyved, hozd magaddal, ha még nincs, a helyszínen megvásárolhatod. A könyvről részletesen ITT olvashatsz.

Időpontok: https://valaszthatovalosagok.info/page/

Részvételi díj: 2.600 forint 

Fizetés módja: készpénz (a helyszínen)

Helyszín: Remeteszőlős (pontos címet, egyéb tudnivalókat a jelentkezésre válaszolva küldünk)

Jelentkezés: valaszthatovalosagok@gmail.com 

A műhelyt vezeti: tótheszter

Vannak pillanatok, amikor azt érezhetjük, hiánytalanul teljes az életünk, s megmagyarázhatatlan boldogság tölti meg lelkünket. Például, amikor egy pillanatra beleállunk a világunkba, s együtt lélegzünk, mozgunk vele… áradva, befogadva, átadva csupasz valónkat a létezés derűs EGYszerűségének. És az már csupán rajtunk múlik, hogy az ilyen pillanatokat visszük-e tovább, kiterjesztjük-e … eggyé válva vele… benne megmaradva. …” (tótheszter)

%d blogger ezt kedveli: