Mesterem a gyermekem

műhely felelős, szerető, érteni vágyó szülőknek

Miért lettünk szülők? Mit is jelent valójában: szülőnek lenni? Miért pont ő a gyermekünk? Látjuk-e őt valójában? Milyen félreértéseink vannak saját szülői mivoltunkat illetően? Mit jelent „jó” szülőnek lenni? Meddig tart a szülői felelősség? Létezik-e szülői kötelesség? Tud-e gyermekünk szabadságunkban korlátozni? Elvált szülőként, egyedül, hogyan boldogulhatunk? Mit mutatnak nekünk gyermekünk betegségei? Miképp kommunikáljunk gyerekeinkkel?… És számtalan további kérdés a témában, amikre a műhelytalálkozók során válaszra lelhetsz.

A szülő-gyerek kapcsolat lényegét, mélységeit együtt megértve, a gyerekként magunkban hordozott és gyakran észrevétlenül továbbadott sérüléseket feldolgozva, felfedezzük a gyermekeink által elénk tartott, tiszta tükörbe való belenézés csodáját: értékes önmagunkra lelhetünk, hogy aztán könnyed teljességünket élhessük, nem csupán a szülőség területén.

Tesszük ezt havonta egy alkalommal, hétköznapi, megélt, aktuális, valóságos „problémákat” megnézve, beszélgetve, rálelve a probléma mögött rejtőző feladatokra, azok megoldására, amiket aztán már hazatérve, a gyakorlatban működtethetsz.

Időpontok: https://valaszthatovalosagok.info/page/

Részvételi díj: 2.600 forint 

Fizetés módja: készpénz (a helyszínen)

Helyszín: Remeteszőlős (pontos címet, egyéb tudnivalókat a jelentkezésre válaszolva küldünk)

Jelentkezés: valaszthatovalosagok@gmail.com 

A műhelyt vezeti: tótheszter


„Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár véletek vannak, nem birtokaitok.
Adhattok nekik szeretetet… de gondolataitokat nem adhatjátok.
Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem.
Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok.
Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem a tegnapban meg nem reked.
Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el.
Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak.
Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása;
Mert Ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan.” (Kahlil Gibran)

%d blogger ezt kedveli: